A peptidelemzés láncolata magyarázata
Custody chain peptidanalízis során: a minta nyomonkövethetőségétől a laboratóriumi eredményig
A független peptidelemzés során gyakran a végleges elemzési eredményt vizsgálják. Egy laboratóriumi jelentés például a következőkről tartalmazhat információt:
- molekuláris azonosság;
- HPLC-tisztaság;
- peptidtartalom;
- maradék nedvességtartalom;
- endotoxinok;
- sterilitásvizsgálat;
- lehetséges bomlástermékek.
Az elemzési eredmény megbízhatósága azonban nemcsak az alkalmazott laboratóriumi technikától függ.
A következőknek is egyértelműnek kell lenniük:
Melyik mintát vizsgálták, honnan származott, és mi történt vele a mintavétel és az elemzés között?
A minta dokumentált útját custody chain-nek nevezik. Magyarul ezt gyakran a következőképpen fordítják:
- mintalánc;
- felügyeleti lánc;
- dokumentált mintanyomonkövethetőség.
A megfelelően dokumentált custody chain összeköti az eredeti terméket a végleges laboratóriumi jelentéssel.
Ha ez a kapcsolat hiányzik, egy műszakilag helyes elemzési eredményt is nehéz lehet ahhoz a tételhez kötni, amelyhez a jelentést felhasználják.
Ebben a blogbejegyzésben bemutatjuk, hogyan működik a custody chain, mely adatok fontosak, és miért csak akkor éri el a független laboratóriumi elemzés a maximális értékét, ha a minta azonosságát, a tételszámot, a csomagolást, a szállítást és az átvételt gondosan dokumentálják.
Mit jelent a custody chain?
A custody chain a következők időrendi nyilvántartása:
- egy minta eredete;
- a minta azonosítása;
- az érintett felek közötti átadás;
- tárolás;
- szállítás;
- átvétel;
- laboratóriumi feldolgozás.
A cél a minta azonosságának és nyomonkövethetőségének biztosítása a teljes elemzési folyamat során.
A custody chain nyilvántartása választ adhat például a következő kérdésekre:
- Ki választotta ki a mintát?
- Melyik tételből származott a minta?
- Mikor csomagolták be a mintát?
- Milyen azonosító szerepelt a fiolán?
- Mikor küldték el?
- Mikor kapta meg a laboratórium?
- Milyen laboratóriumi kód alatt regisztrálták?
- Milyen elemzéseket végeztek?
Miért fontos a custody chain?
A laboratórium a beküldött mintát vizsgálja.
A laboratórium nem tudja automatikusan megállapítani, hogy a minta reprezentatív-e a következőre:
- egy teljes gyártási tétel;
- minden azonos címkével ellátott fiola;
- egy korábbi szállítmány;
- egy később gyártott tétel.
Ezért egyértelmű kapcsolat szükséges a következők között:
- termék;
- tételszám;
- beküldött minta;
- laboratóriumi nyilvántartás;
- vizsgálati jelentés.
Minél jobban dokumentált ez a kapcsolat, annál erősebb a nyomonkövethetőség.
Mi a mintaazonosság?
A mintaazonosság leírja, hogy milyen anyagot vizsgáltak.
Fontos adatok lehetnek:
- terméknév;
- peptidkód;
- névleges mennyiség;
- tételszám;
- tételszám;
- fiolák száma;
- gyártási dátum;
- belső mintaazonosító.
Egy általános leírás, például „peptidaminta”, kevés információt nyújt.
Egy konkrét leírás tételszámmal egyértelműbb hozzárendelést tesz lehetővé.
Mi a különbség a tételszám és a mintaazonosító között?
Egy tételszám általában egy gyártási tételt azonosít.
Egy mintaazonosító az elemzéshez kiválasztott konkrét mintát azonosítja.
Egy gyártási tétel több mintát is tartalmazhat.
Például:
- gyártási tétel:
PEP-2026-041; - 1. minta:
PEP-2026-041-A; - 2. minta:
PEP-2026-041-B.
Ez lehetővé teszi ugyanazon gyártási tétel több fiolájának külön-külön történő nyomon követését.
Miért szükséges a gyártási tételhez való kapcsolás?
Az elemzési eredmény elsődlegesen a vizsgált mintára vonatkozik.
Ha bizonyítható, hogy a minta egy adott gyártási tételből származik, az eredmény az adott gyártási tételre vonatkozó információként használható.
A reprezentativitás többek között a következőktől függ:
- mintavételi módszer;
- tételhomogenitás;
- vizsgált minták száma;
- gyártási konzisztencia.
Az egyértelmű tételszám nélküli jelentés nehezebben kapcsolható konkrét készlethez.
Mi a reprezentatív mintavétel?
A reprezentatív mintavétel azt jelenti, hogy a kiválasztott minta a lehető legmegbízhatóbban mutatja be a vizsgált gyártási tételt.
Ezt a következők befolyásolhatják:
- gyártási tétel mérete;
- gyártási folyamat;
- töltési folyamat;
- a fiola helyzete a gyártási tételben;
- kiválasztott fiolák száma.
Egyetlen véletlenszerűen kiválasztott fiola értékes információt adhat, de nem jellemzi automatikusan teljes körűen az összes fiolát.
Kritikus minőségértékelések esetén több mintát is megvizsgálhatnak.
Ki választja ki a mintát?
A mintát a következők választhatják ki:
- gyártó;
- beszállító;
- minőségügyi részleg;
- független harmadik fél;
- laboratórium.
A mintakiválasztás módja befolyásolja a függetlenséget és a reprezentativitást.
Ha egy beszállító maga választ ki egy mintát, az elemzést a laboratórium függetlenül végezte, de a mintakiválasztás nem feltétlenül volt független.
Ez a különbségtétel fontos.
Mi a független mintavétel?
Független mintavétel esetén egy harmadik fél vagy laboratórium választja ki a mintát anélkül, hogy a beszállító előre meghatározná, melyik fiolát vizsgálják.
Ez megerősítheti a kiválasztási torzítás ellenőrzését.
Lehetséges formái:
- véletlenszerű kiválasztás;
- készletből vett minta;
- helyszíni mintavétel;
- lezárt átadás.
A szükséges megközelítés a minőségügyi céltól függ.
Mi a kiválasztási torzítás?
A kiválasztási torzítás akkor alakul ki, ha a kiválasztott minták esetleg nem reprezentálják a teljes gyártási tételt.
Például amikor csak előre kiválasztott fiolákat vizsgálnak.
Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy az eredmény helytelen.
Ez azt jelenti, hogy a minta reprezentativitását külön kell értékelni.
Milyen adatok szerepelnek a felügyeleti lánc űrlapján?
A felügyeleti lánc űrlapja a következőket tartalmazhatja:
- beküldő neve;
- terméknév;
- peptidazonosság;
- tételszám;
- mintaazonosító;
- fiolák száma;
- névleges mennyiség;
- mintavétel dátuma;
- szállítás dátuma;
- kívánt vizsgálatok;
- tárolási körülmények;
- átadási adatok;
- aláírások vagy digitális visszaigazolások.
Nem minden laboratórium ugyanazt az űrlapot használja.
Miért fontos a feladás dátuma?
A feladás dátuma segít rekonstruálni az időrendet.
Ezek alapján értékelhető:
- mennyi ideig tartott a szállítás;
- mikor érkezett meg a minta a laboratóriumba;
- mennyi idő telt el a mintavétel és az elemzés között.
Ez a stabilitásra érzékeny minták esetében lehet lényeges.
Milyen szerepet játszik a szállítás?
A szállítás során a minta ki lehet téve a következőknek:
- hőmérséklet-ingadozások;
- rezgések;
- fény;
- késedelem;
- mechanikai terhelés.
A hatás a következőktől függ:
- peptid;
- liofilizált vagy oldott formában;
- csomagolás;
- szállítási idő;
- tárolási körülmények.
Ezért a szállítási adatok a letéti lánc részét képezhetik.
Mi az a lezárt minta?
A lezárt minta olyan módon van csomagolva, hogy az illetéktelen felnyitás láthatóvá váljon.
Lehetséges eszközök:
- manipulációt jelző szalag;
- számozott zárófólia;
- biztonságos mintatasak;
- lezárt szállítótartály.
A zárófólia támogatja az átadás sértetlenségét.
Mit jelent a „tamper-evident”?
A „tamper-evident” azt jelenti, hogy az esetleges felnyitás vagy manipuláció láthatóvá válik.
A manipulációt jelző csomagolás nem feltétlenül akadályoz meg mindenféle hozzáférést.
A cél elsősorban az, hogy a csomagoláson bekövetkező változások észlelhetők legyenek.
Miért lehetnek hasznosak a fényképek?
A fényképek kiegészítő dokumentációt nyújthatnak a következőkről:
- fiola;
- címke;
- tételszám;
- lezárás;
- csomagolás;
- a feladáskori állapot.
A fénykép nem helyettesíti a hivatalos letéti lánc nyilvántartását, de támogathatja a nyomonkövethetőséget.
Mi történik, amikor a minta megérkezik a laboratóriumba?
Átvételkor a laboratórium ellenőrizheti:
- csomagolás;
- minták száma;
- látható sérülés;
- minta címkéje;
- kért vizsgálatok;
- a beküldési dokumentumokkal való egyezés.
Ezt követően általában hozzárendelnek egy belső laboratóriumi kódot.
Ezt a kódot az elemzési folyamat során használják.
Miért használ a laboratórium belső kódot?
A belső kód támogatja:
- mintakezelés;
- adatok rögzítése;
- elemzések megtervezése;
- jelentéskészítés;
- archiválás.
A belső laboratóriumi kódnak visszakereshetőnek kell lennie a következőkhöz:
- eredeti minta;
- tételszám;
- beküldő;
- vizsgálati jelentés.
Mi az a mintaátvétel?
A mintaátvétel az a hivatalos folyamat, amelynek során a laboratóriumba beérkezett mintát rögzítik a laboratóriumi rendszerben.
Ez magában foglalhatja:
- a csomagolás ellenőrzése;
- a címke ellenőrzése;
- a mintaadatok rögzítése;
- laboratóriumi azonosító hozzárendelése;
- a tárolási körülmények rögzítése;
- az elemzések megtervezése.
A gondosan végrehajtott mintaátvételi folyamat csökkenti a felcserélés kockázatát.
Hogyan csökkentik a minték felcserélésének kockázatát?
A laboratóriumok különböző intézkedéseket alkalmazhatnak:
- egyedi vonalkódok;
- belső mintaazonosítók;
- digitális nyilvántartások;
- kettős ellenőrzések;
- elkülönített tárolás;
- ellenőrzött munkafolyamatok.
A pontos minőségügyi eljárások laboratóriumonként eltérnek.
Mi az az auditnyom?
Az auditnyom a módosítások és műveletek ellenőrizhető nyilvántartása.
Egy digitális laboratóriumi rendszer például a következőket rögzítheti:
- ki vitte be az adatokat;
- mikor módosították az adatokat;
- melyik elemzést végezték el;
- mikor hagyták jóvá az eredményeket.
Az auditnyom támogatja az átláthatóságot és az adatintegritást.
Mi az a LIMS?
A LIMS jelentése:
Laboratóriumi információkezelő rendszer
A LIMS a következők kezelésére szolgál:
- minták;
- laboratóriumi kódok;
- elemzési feladatok;
- eredmények;
- jelentések;
- auditnyomok.
A LIMS támogathatja a laboratóriumon belüli nyomon követhetőséget.
Hogyan tárolják a mintát az elemzés előtt?
A tárolási körülményeknek illeszkedniük kell a minta típusához.
Lehetséges körülmények:
- szabályozott szobahőmérséklet;
- hűtött tárolás;
- mélyhűtött tárolás;
- fényvédelem.
Fontos adatok:
- tárolási hőmérséklet;
- tárolás időtartama;
- csomagolás;
- az elemzés dátuma.
Miért fontos a minta állapota?
A liofilizált és az oldott minta eltérő stabilitási tulajdonságokkal rendelkezik.
A nyilvántartásban ezért egyértelműen fel kell tüntetni:
- fizikai forma;
- mennyiség;
- az oldószer, ha alkalmazható;
- koncentráció, ha ismert.
A bizonytalanság befolyásolhatja az eredmények értelmezését.
Mi történik a minta előkészítése során?
Az elemzés előtt a minta:
- lemérve;
- feloldva;
- hígítva;
- szűrve;
- analitikai csövekbe osztva.
Minden lépést rögzített módszer szerint kell végrehajtani.
A változások lehetséges forrásai:
- pipettázási eltérések;
- tökéletlen oldódás;
- anyagveszteség;
- felületekre történő adszorpció;
- hígítási hibák.
Miért fontos a minta-előkészítés dokumentálása?
Az elemzési eredmény nemcsak a műszertől függ.
A minta előkészítése szintén befolyásolhatja az eredményt.
Ezért a laboratóriumok rögzíthetik:
- a felhasznált mennyiség;
- oldószer;
- hígítási tényező;
- a használt berendezés;
- az elemzést végző analista;
- az előkészítés időpontja.
Őrzési lánc és HPLC-elemzés
HPLC esetén az előkészített mintát kromatográfiásan vizsgálják.
Az őrzési láncnak meg kell őriznie a kapcsolatot a következők között:
- eredeti fiola;
- laboratóriumi azonosító;
- előkészített oldat;
- HPLC-injektálás;
- kromatogram;
- zárójelentés.
Ezáltal megállapítható, hogy melyik kromatogram melyik mintához tartozik.
Őrzési lánc és tömegspektrometria
A tömegspektrometriára ugyanez az elv érvényes.
A rögzített adatoknak össze kell kapcsolniuk a tömegspektrumot a következővel:
- mintaazonosító;
- tételszám;
- analitikai módszer;
- mérés dátuma.
A megbízható mintakapcsolattal nem rendelkező spektrum nyomon követhetősége korlátozott.
Mit jelent az adatintegritás?
Az adatintegritás azt jelenti, hogy az adatok:
- teljes;
- helyes;
- nyomon követhető;
- védett;
- ellenőrizhető.
A laboratóriumi minőségben gyakran olyan alapelveket vizsgálnak, mint például:
- hozzárendelhetőség;
- olvashatóság;
- időszerűség;
- eredetiség;
- pontosság.
A megbízható elemzéshez mind a műszaki mérési minőségre, mind a megbízható adatnyilvántartásra szükség van.
Mi az a független laboratórium?
Egy független laboratórium olyan elemzéseket végez, amelyeket nem annak a gyártó szervezetnek a részeként végez, amely a terméket előállította.
Ez hozzájárulhat a következőkhöz:
- objektívebb értékelés;
- külső ellenőrzés;
- további minőség-ellenőrzés.
A független elemzés azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy a teljes mintalánc is független.
Továbbra is fontos, hogyan választották ki és adták át a mintát.
Mit kell tartalmaznia egy laboratóriumi jelentésnek?
Egy használható jelentés lehetőleg a következőket tartalmazza:
- minta neve;
- mintaazonosító;
- tételszám;
- analitikai módszer;
- elemzési eredmény;
- az elemzés dátuma;
- laboratóriumi adatok;
- esetleges specifikációk;
- felelős felülvizsgálat.
Az elemzéstől függően a következők is hozzáadhatók:
- kromatogramok;
- tömegspektrumok;
- kalibrációs adatok;
- mérési bizonytalanság.
Miért nem elegendő egy QR-kód?
A QR-kód hozzáférést biztosíthat egy digitális jelentéshez.
A QR-kód önmagában nem bizonyítja:
- hogy a jelentés a megfelelő tételhez tartozik;
- hogy a minta reprezentatív volt;
- hogy a felügyeleti lánc teljes;
- hogy a jelentést nem kapcsolták tévesen a tételhez.
A tartalom és a tételhez való kapcsolás továbbra is fontos.
Felügyeleti lánc és elemzési tanúsítvány
Az elemzési tanúsítvány értékes információkat nyújthat egy vizsgált tételről.
A kapcsolás megbízhatósága nagyobb, ha egyértelmű:
- melyik mintát vizsgálták;
- melyik tételből származott;
- hogyan szállították;
- mikor érkezett be;
- melyik laboratóriumi azonosítót használták.
A tételszám vagy egyértelmű mintaazonosítás nélküli elemzési tanúsítvány kisebb nyomonkövethetőséget biztosít.
Garantálhatja-e egyetlen vizsgálati eredmény egy teljes tételt?
Nem.
A laboratóriumi eredmény közvetlenül a vizsgált mintát írja le.
Az, hogy az eredmény mennyire jellemzi a teljes tételt, a következőktől függ:
- a reprezentatív mintavétel;
- a gyártás állandósága;
- tételhomogenitás;
- a vizsgált minták száma.
Egy elemzés fontos minőségi információt nyújt, de nem jelent abszolút garanciát minden egyes fiolára.
Miért fontos az újratesztelés?
Újratesztelésre akkor kerülhet sor, ha:
- egy eredmény váratlan;
- további ellenőrzésre van szükség;
- az időbeli stabilitást vizsgálják;
- új analitikai módszert alkalmaznak.
Újratesztelés esetén egyértelműnek kell lennie:
- hogy ugyanazt a mintát használták-e;
- hogy új fiola került-e kiválasztásra;
- melyik tételből származik a minta.
Mi az a megőrzött minta?
A megőrzött minta egy tételből származó, megőrzött referenciaminta.
Ez a minta később felhasználható:
- újratesztelés;
- stabilitásvizsgálat;
- eltérések vizsgálata;
- a korábbi eredményekkel való összehasonlítás.
A megőrzött mintákat egyértelműen azonosítani kell, és rögzített körülmények között kell tárolni.
Tudományos korlátok
A megfelelően dokumentált felügyeleti lánc támogatja a nyomonkövethetőséget, de automatikusan nem bizonyítja:
- tételhomogenitás;
- teljes termékminőség;
- sterilitás;
- biológiai aktivitás;
- hosszú távú stabilitás.
Ehhez különálló minőségvizsgálatokra van szükség.
A chain of custody elsősorban a minta, az elemzés és a jelentés közötti kapcsolat megbízhatóságát írja le.
Összefoglalás
A chain of custody a minta kiválasztásától a laboratóriumi jelentésig megtett, dokumentált útvonalat írja le.
Fontos elemek:
- terméknév;
- tételszám;
- mintaazonosító;
- mintakiválasztás;
- csomagolás;
- lezárás;
- szállítás;
- átvétel;
- laboratóriumi nyilvántartás;
- elemzés;
- jelentéstétel.
Egy laboratóriumi eredmény csak akkor kapcsolható megbízhatóan egy tételhez, ha egyértelmű, hogy pontosan melyik mintát vizsgálták.
A független laboratóriumi elemzés és a független mintavétel nem ugyanaz.
A megfelelő nyomonkövethetőség érdekében a mintaazonosítást, az átadást, a tárolást, az elemzési adatokat és a jelentéstételt logikailag össze kell kapcsolni.
Kutatási célú használatra vonatkozó nyilatkozat
A Peptidera kutatási peptidjeit kizárólag Research Use Only (RUO) céljára kínálják, és laboratóriumi kutatásra, valamint analitikai alkalmazásokra szolgálnak.
Nem emberi vagy állati fogyasztásra, diagnosztikai célra, terápiás alkalmazásra vagy önbeadásra szánt.
-
ISO/IEC 17025:2017
A vizsgáló- és kalibrálólaboratóriumok kompetenciájának, pártatlanságának és következetes működésének nemzetközi szabványa. Ez a szabvány a mintakezeléssel, a műszaki nyilvántartásokkal, a mérési nyomonkövethetőséggel és a megbízható jelentéstétellel is foglalkozik. -
WHO-irányelvek a mintavételhez és laboratóriumi elemzéshez
A WHO dokumentációja hangsúlyozza, hogy a mintákat ellenőrzött módon kell a laboratóriumokba szállítani, miközben meg kell őrizni a chain of custody folyamatát és a minta állapotát. -
USP ellátásilánc- és detektálástechnológiai eszköztár
Az USP a mintavételt, a chain-of-custody dokumentációját, a biztonságos tárolást és a minták megőrzését a megbízható vizsgálati eredmények alapvető feltételeiként írja le. -
USP <1079> általános fejezete
A szabályozott elosztási láncokon belüli tárolás és szállítás kockázataival, valamint az ellenőrzési intézkedésekkel foglalkozik. Ez releváns a hőmérséklet rögzítése, a minták szállítása és a termékminőség megőrzése szempontjából.
Kapcsolódó belső blogbejegyzések:
- PB-0229 — Tételszámok és nyomonkövethetőség peptideknél
- PB-0230 — Peptidtisztaság és HPLC
- PB-0231 — Tömegspektrometria peptideknél
- PB-0232 — Certificate of Analysis peptideknél
- PB-0240 — Stabilitásvizsgálat peptideknél
Belső hivatkozási javaslatok:
- Hivatkozás a PB-0229-re a tételszámok és a tétel nyomonkövethetősége kapcsán
- Hivatkozás a PB-0232-re a COA-k és tételspecifikus elemzési eredmények kapcsán
- Hivatkozás a PB-0230-ra a HPLC-elemzés kapcsán
- Hivatkozás a PB-0231-re a tömegspektrometria kapcsán
- Hivatkozás a PB-0240-re a megőrzött minták és a stabilitásvizsgálat kapcsán
- Hivatkozás a Peptidera független elemzési tanúsítványokat tartalmazó oldalára
- Hivatkozás a kutatási peptidek gyűjteményére